A klimaxot megelőző úgynevezett premenopauza időszakában a menstruációs ciklus gyakoriságának és a vérzés intenzitásának változása figyelhető meg, ekkor már nem jár együtt minden ciklus ovulációval. A menopauzát követően a nők már nem tudnak gyermeket vállalni.

Mikor kell szembenéznünk a klimaxszal? 

E hormonális átállás a változó korban tipikusan 49-52 éves kor környékén következik be, azonban bizonyos esetekben előfordulhat, hogy ez jóval korábbra vagy későbbre tolódik. 

A korai klimax esetén már a 35-40 év körüli korosztály is érintett és megtapasztalhatja a menopauza első tüneteit. Fontos kiemelni, hogy a 20 év alatti nők körülbelül 1 százalékát már érinti a termékenység elvesztésével járó korai klimax, mely hátterében a petefészek-működés korai csökkenése áll. 

Jelen ismereteink szerint korai menopauzára hajlamosító fő tényezőnek tekinthetjük a dohányzást, az autoimmun megbetegedéseket, a pajzsmirigy kóros elváltozásait, a cukorbetegséget, az endometriózist és a policisztás ovárium szindrómát (PCOS). Emellett korai klimax kialakulását válthatja ki, ha fiatal korban valamilyen betegség következtében a petefészkek műtéti úton eltávolításra kerültek. 

A korai menopauza kialakulásának, a csökkent petefészek-működésnek a pontos oka azonban nem ismert, így a biztos megelőzésre nincs ismert módszer.

A változás tünetei

A klimax során végbemenő jelentős hormonális változások szomatikus és pszichés tünetek sokaságával járnak együtt, melyek hosszabb-rövidebb ideig, egyénre jellemző módon állnak fenn. 

A menopauza során és azt követően a női nemi ciklus gyakoriságának megváltozása mellett jelentkezhet:

  • nyálkahártyaszárazság, főként hüvelyszárazság 
  • libidócsökkenés, 
  • vizelettartási problémák, 
  • hőhullámok, 
  • fokozott verejtékezés, 
  • fejfájás, szédülés, fülzúgás,
  • a testsúly gyarapodása,
  • bőrszárazság és viszketés, 
  • felgyorsult szívritmus,
  • ízületi és izomfájdalom. 

A felsorolt szomatikus tünetek mellett komoly problémát okoznak a pszichés, emocionális változások, mint a hangulat ingadozása, ingerlékenység, alvászavarok, szorongásos és depresszív epizódok, önértékelési problémák felmerülése, csökkent koncentrációkészség és memória. 

A menopauzát követően fokozódik az érelmeszesedés, a csontritkulás, az akut szívelégtelenség, valamint más szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata. 

Azon nők esetén, akiknél a menopauza 45 éves koruk előtt jelentkezik nagyobb valószínűséggel alakul ki szív és légzőszervi megbetegedés. A korai menopauza esetén szintén jelentkeznek a „klasszikus” tünetek: szabálytalan menstruációs periódus, hőhullámok, alvászavar, testsúlynövekedés, hangulatingadozás, gyakoribb vizelési inger, hüvelyszárazság. 

Hogyan tartsuk kordában a menopauza tüneteit?

A korai menopauza kezelésének jelenleg egyetlen ismert módja a lecsökkent hormonszint, hormonpótlással történő helyreállítása. 

Mivel a vártnál nem korábban bekövetkező menopauza a test öregedésével együtt járó természetes folyamat ezért kezelése elsősorban a tünetek enyhítésére terjed ki.

A klimaxot követően a szubjektív jóllét kialakításában és fenntartásában fontos szerepe van a rendszeres testmozgásnak, az egészséges táplálkozásnak, a kielégítő mennyiségű alvásnak, kiegyensúlyozott és rendszeres szexuális életnek és a támogató családnak vagy baráti közösségnek. Abban az esetben azonban, ha a testi és pszichés változások az életminőség súlyos romlásával járnak együtt szükséges és indokolt lehet hormonpótló terápiában ösztrogént, progeszteront tartalmazó készítmények alkalmazása, emellett felmerülhet fitoösztrogének alkalmazása is.